A templom nem unalmas!

Ha unod a beszédet, imádkozz! Nem feltétlenül megírt imára gondolok, azt sokak ugyanúgy unalmasnak tarthatják (megértem). Ha saját szavaiddal, őszintén imádkozol, talán jobban felüdülsz lelkileg. Képzeld el, hogy Jézus ott ül melletted, és hozzá beszélsz! Nem kell hangosan, nem kell suttogni, magadban is elég!

Az ilyen helyzetekben nehéz eléggé figyelni, és kicsit meg kell erőltetni magunkat. Lehet, hogy az adott Lelkésznek/Papnak nehéz minden reggel korán kelnie, pont úgy, mint neked, ezért ereje sincsen jól beszélni. Értsd meg, és így figyelj rá, mutass empátiát még ha unalmasan is, lehet egy fontos lelki kérdésre válaszol a beszédével!

Van viszont a templombajárók között más probléma is. Vannak, akik szimplán nem szeretnek korán kelni, nem szeretik, hogy be kell menni. Ezt is megértem! Jézus vár Rád, Jézus szeret Téged, azt szeretné, hogy vele legyél ott, akkor. Hidd el, heti egy órát kell Rá szánnod komolyabban. Fogd úgy fel, hogy itt, a templomban töltött időt Neki szenteled, Őt igyekszel szeretni! Ugyanis nem csak Jézusnak kell szeretnie minket, hanem nekünk is kell szeretnünk Őt. Ugyanúgy vágyik a szeretetre, mint mi! Imádkozz Hozzá, szeresd, foglalkozz Vele! És mindezt nem azért, mert Jézus rászorulna a mi szeretetünkre, hanem sokkal inkább mi az övére, és így jobban megismerheted és közelebb kerülhetsz hozzá.